Rakós bot teszt: Serie Walter Power Carp 8m

A tavaly téli pontyozások alatt fogalmazódott meg bennem az igény: kell egy margin bot! Sokáig keresgéltem a megfelelő rakóst, mire végül vásárlásra adtam a fejem. A címből egyértelmű mi lett a befutó, de hogy miért, mik ellen az mindjárt kiderül. Ahogy egy csomó száraz adat is a botról, mert jól le- és körbemértem mindenféle paraméterét. Ja, és a vízpartra is kivittem, jól összehalazni….

Mivel a legtöbb embert első körben a botok technikai paraméterei érdeklik, mint elméletben összehasonlítható és ezért vásárlást is befolyásoló tényező, lássuk először a számokat:

Serie Walter Power Carp 8m

Mért tömeg: 641 g   (váó, könnyebb, mint ahogy hirdetik!)

Tagok tömege külön mérve:

  • #1 (AB TIP): 13 g
  • #2: 33 g  –> szóval 46 gramm az általában használt normál tagkiosztásnál 3 tagos, bitang erős topset
  • #3: 60 g
  • #4: 140 g
  • #5: 172 g
  • #6: 219 g

Bot hossza (természetesen mért adat):

  • #1 + #2 = mondjuk top kit-nek: 2,82 m
  • #3: 3,92 m
  • #4: 5,27 m
  • #5: 6,65 m
  • #6: 8,09 m (ez a hossz több, mint korrekt, ha hozzáteszem, hogy a topsetből nem kell, de legalábbis felesleges vágni)

Tagok első külső / alsó belső átmérője (tolómérővel mért adatok, 95%-os konfidencia intervallum mellett fogadjátok csak el 😛 ):

  • #1: 4 mm / 9,5 mm  (ahogy mondtam, visszavágás nélkül pont rámegy a 4 mm-es külső teflon a spiccre… király!)
  • #2: 9 mm / 17,8 mm
  • #3: 17,3 mm / 26 mm
  • #4: 25,3 mm / 31,3 mm
  • #5: 30,8 mm / 35,7 mm
  • #6: 35 mm / 38,7 mm (elég vékony a bottest, még a kicsi kézzel rendelkezők is jó fogást találnak rajta)

Egyébként a tagok számozása rajta van a bottesten, ahogy a bot gerincét jelző nyilacskák is. Baró, ráadásul sok drágább bot sem tudja, mondom ezt úgy, hogy számomra kb. annyira hasznos, mint autóban a kormányfűtés. Mindegy, nem károgok, az extra az akkor is extra.

Ezek voltak a számok, nézzük milyen a bot kézbe véve?

Erős, de könnyű! Bár a tagok tömegéből/átmérőjéből sejteni lehet, hogy masszív botról van szó, mégis a 13 méteres rakóshoz szokott kezeknek már csak a hossza, pontosabban a rövidsége miatt is nagyon könnyűnek fog tűnni a bot. Egyszerű fizika, amire kitaláltak már rakósbot specifikus KPI-okat is, de azokat nem álltam neki megmérni. Bocsi. 🙂

Rugalmas, de gyors! A topset brutál olcsó, külön megvéve is! Az olcsóbb alapanyag általában nehezebb és kevésbé merev topsetet eredményez, de ez esetünkben pont jó. A rövid bot ezzel a topsettel is nagyon gyors marad. Az első horgászaton 1,8-as 8-12 erősségű angol NG csőgumival nyúztam a botot, és bár a nevéhez illően én pontyozásra vettem, simán el tudom képzelni egy pörgősebb kárász vagy keszegpecára is:

Felhasználóbarát! Előre elnézést, de barkács hajlamom miatt nem hagyhatok figyelmen kívül pár érdekes dolgot. A topsetek elő vannak készítve az oldalkivezetéses gumizáshoz. Én a minimál híve vagyok, így gumigyöngyön kívül nem használok semmilyen kapcsot vagy ütközőt az 1,8 mm-nél vastagabb gumikhoz, csak sima “pókokat”, “görcsöket”, fene tudja még hány néven illetett csomókat. Az oldalkivezetés fúrását is mezei fémhez való fúrószárral oldom meg… lehet, hogy erről később majd lövök pár képet, a végeredmény így néz ki:

Ja, és ahogy említettem a spicc pont 4 mm. A Prestonnak van egy Pole Cup rendszere amiben van egy 4 mm-es és egy 5 mm-es adapter. A 4 mm-est csak simán rá kell tolni a spiccre annyira, hogy megfeszüljön és kész, mintha erre a botra gyártották volna.

Olcsó! Ehhez nincs mit hozzáfűzni, ennyiért ilyen felszereltséggel és tagellátással nem sok konkurens van. Néztem én Colmic botokat, azok is nagyon bejöttek és még árban is rendben vannak, tagellátástól sem félnék, de végül nem adtam be a derekam. Aztán ott van a legjobban vágyott Preston Monster Roller Pulla Margin Pole. Elvileg 8,5 méterben 460g, bár ebben a minitoldó gyanúsan nincs benne…. ugyan így packban adják, botzsákkal 120 angol fontért… azaz, hogy adták. Abbahagyták a forgalmazását is lecserélték egy dupla árú új botra. Itthon kapható ugyan, de 65 ezer forint körül. Szóval én úgy gondolkoztam, hogy ha tényleg ennyire könnyű, akkor félő, hogy előbb utóbb beletörném egy 10+ os pontyba. Mondjuk ez a Power Carp-pal is megeshet , de 4 számjegyű tagáraival nem fájna annyira. Hasonló a helyzet a Shimano Beast Master marginnal. Könnyű és erős, bizonyos szempontból etalonnak számít a kategóriájában, de itthon drága ez is (főleg az ingyen kiszállító angol webshopok áraihoz képest…  nem is említve Black Friday árakat.  Végére maradtak a Browning botok. Ebből van olcsóbb, de az butább bár szerintem erősebb, azoknak lehet opció akik mondjuk óriás tokhalakra pecáznának. Szóval nehéz egyértelmű konkurenst találni… szubjektíven nekem jobban bejön a bot, mint vártam, főleg az első tesztpeca után.

Egy rövid 4 órás pontyozást terveztem botavatás gyanánt. Az Angliából rendelt újabb adag csőgumi ugyan nem érkezett meg, de találtam egy a Maver botomból lecserélt 1,8-as NG Micro Bore Hollow csőgumit, aminek az a különlegessége, hogy a középen lévő lyuk átmérője kisebb, mint a hagyományos csőgumiknál. Ez 2 dolgot eredményez: ugyan az az erősségű gumi vékonyabb átmérőben érhető el, így nem nehezíti el a botot, másfelől hamarabb keményedik fel a gumi. Ez utóbbi tulajdonság nekem az egyébként is vékony 1,5 mm körüli csőgumiknál tetszik, a vastagabbaknál nem. Ezért is került ki a Maver botból ez a gumi, de szükség törvényt bont alapon ezúttal ezzel kellett beérnem.

Maga a botavató peca elég jól sikerült. 25 kilónyi halat (7 kisebb ponty + egy busa) sikerült kipájszerolni a bottal. A pontyok gyorsan kijöttek, köszönhetően a hideg víznek, de a busa, azaz busák nagyot mentek. Az első 5 kilós busa egy 5 perces fárasztás végén hajlította ki a 14-es vékony húsú Kamasan B511 horgomat, ugyan ez a nagytestvérének a B711-el már nem sikerült. 😉 Bár… fel kellett állnom a ládáról kétszer is, hogy ne pattanjon el a 13-as Preston (bot hajlékonysága egyébként pont ennél a fárasztásnál mutatta meg hasznosságát, A koppra kihúzott gumi mellett pont elég volt az a pici utánanyúlás, amit 8 méterben még tudott a bot)… végül sikeresen belehajtogattam a szákfejbe a busafejűt. Egyébként nem tudom mi van mostanában, mióta Tomi barátom kifaragta nekem a Busajerk csalit, azóta mindenhol ezekbe a planktonzabáló behemótokba botlok. 🙂

Oké, beletartós, de botavató halnak azért nem rossz. 🙂

 

4 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s