Karácsonyi evezgetés & Kötelező felszerelések a kajakban

Halászlé pontyból, halászlé harcsából, gyöngytyúkleves házi csigatésztával, pulykamell Wellington módra, sajtos sült gyöngyös, egészben sült liba, rántott ponty, ezerféle köret, bejgli, sütemény és szaloncukor hegyek. Az iménti felsorolásban szereplő ételekben egy a közös, karácsonykor a gyomromban landoltak. Ezek után nem csoda, ha Karácsony másnapján mindennél jobban vágytam a mozgásra, a friss levegőre vagy legalább egy pár evésmentes órára… egy kiadós kajakos horgászatra.

A kajakos horgászat meg is valósult, sőt, 27-én is a vizet lapátoltam, de sajnálatos módon mindkét alkalom elég rövidre sikerült.

Hogy rögtön izgalmas témával kezdjek, első nap, az első halat, egy ifjonc csukát az egyik kedvenc csalimmal fogtam, egy fehér bokorugró hernyóval.

 

A viharos szélben a holtág egyik sekély részén horgonyoztam le a közel fél! méteres vízben. A decemberi, kissé erőtlen napsütés kicsalt néhány halat erre a szakaszra, köztük ezt a csukácskát. Egy faág takarásából támadt a fél méteres iszap tetején vezetett csalimra. Rettentően sovány teste biztosan kívánta már a halhúst. Nem csodálom, hogy ennyire csoffadt volt szegény, gondolom az elmúlt napjait rettegésben tölthette, hisz, mint utólag kiderült ez, a lak- és leshelyéül szolgáló sekélyes szakasz a vérkárászok birodalma. A brutális, olykor tenyérnyi farokúszóval felvértezett invazív-hibrid-vérezüskárászok gondolkodás nélkül megesznek bármit. Legyen az babahal, kishal, közepes hal vagy gumihal. Vagy épp twister. A lágyan fodrozódó twisterfarok minden esetben kiváltja a faj emelkedett agressziószintjétől amúgy is könnyedén elsülő támadási reflexet. Kis szájuk csak álca, egy átmenet, az evolúció lassú folyamatában. A nagyobb szájra még várni kell, de addig is, a zsákmányszerző folyamatot el lehet lesni a süllőktől. Az állal iszapba szorított préda gyorsan megfullad, innentől számítva még pár nap, és a puhább részeket máris le tudják csipegetni a vándorkagylókon előre megélezett ajkaikkal. Ráadásul falkában járnak….

  

A második napi pecáról inkább nem is írok semmi konkrétat, elég legyen annyi, hogy alig két hetes hajóskapitányi pályafutás után máris kalózkodtam. 🙂 Mindenesetre megúsztam a kalandot, amiben talán szerepet játszott a magyar bürokrácia bonyolultsága vagy épp a magyar önkéntes rendteremtő állampolgár felesleges fontoskodásának tudat alatti felismerése… nem tudom, de egy biztos. Ha terepjáróval a horgászhelyek között, félóránként offroadozol egy természetvédelmi területen, miközben egy hatalmas halakra tervezett szájbilincsen lógatva, magaddal hurcolod az aznapi egyetlen csóri 35 centis csukádat, akkor nincs mitől félned. Viszont, ha előzetes szóbeli engedéllyel kajakkal merészkedsz egy olyan vízre, ahol a “csónak használata tilos a parti nyaralók vagyonvédelme érdekében” és a nyaralók udvarán láthatsz kajakot, szörfdeszkát, stb… (de még az interneten is kajakos kép van feltéve a holtágról), akkor bizony van mitől félned, TE KALÓZ! 😛

A fentiek miatt újra meg kellett néznem a Hajózási szabályzatot (1. melléklet az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelethez), hogy megbizonyosodjak arról, hogy a kajak az csónak vagy nem. A jogszabály mai napon (2014.XII.28) hatályos állapota szerint (szerintem) egyértelműen kijelenthető, hogy a kajak, az nem csónak, elég ezt a mondatot idéznem: “Csónakot és nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt…” vagy a lenti csónakokra vonatkozó szabály, kajakokra külön módosított pontját. Ha a kajak az csónak, akkor ez a pont létezne? Ha a kajakos nem KALÓZ, akkor evezhetne? 🙂

Viszont, ha már ezt felhoztam, akkor egy érdekesség: a kajakom kötelező felszerelésének beszerzése előtt a neten kutatva a fenti rendeletre hivatkozva eltérő dolgokat találtam. A sok helyen említett üzembentartót feltüntető tábla például nem szerepel a felsorolásban, ahogy a lámpa sem…. érdekes… ha valaki tudja, hogy a fent jelölt forráson kívül létezik-e hivatalosabb verziója a Hajózási szabályzatnak, ne legyen rest szólni. 🙂

II-2. melléklet31

KÖTELEZŐ FELSZERELÉSEK

I. Csónak kötelező felszerelése

  1. Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:

a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó 16. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,

b) evező – a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) horgony – 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),

d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas és megfelelő állapotú kötél vagy lánc – legalább 10 fm,

e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz – 1 db,

f) egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud; a biztonságos üzemelés feltétele tartalék izzó megléte vagy olyan fényforrás, amelyben több, egymástól függetlenül működőképes izzó vagy világító dióda (LED) van, továbbá tartalék áramforrás megléte a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban,

g) a csónak üzembentartójának nevét és elérhetőségét tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla,

h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék – 1 db.

  1. Az 1. pontban foglalt rendelkezéseket a kajak, kenu, kilbót, szkiff, dubló, triplett, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,

b) evező – a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs – 1 db,

d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc – 5 fm.

3 hozzászólás

  1. Minket idén többször is ellenőriztek.
    Amit mindig kértek, 5m kötél, lámpa tartalék elemmel és tart. izzóval, vízmerő és a mentőmellény, a mellényre vannak rákattanva a legjobban ha nincs akkor 15 ezer a büntetés. Üzembentartót feltüntető táblát nem kérték egyszer sem. Amúgy én is csupa eltérő dolgokat olvastam, ezért inkább összeállítottam egy kisebb hátizsákba (KF-es táskának hívom) mindent amit kérhetnek és amire még szükségem lehet ez mindig nálam van biztos ami biztos.

    • Tisztelt Horgásztársak!

      A kajak “besorolása” vízi közlekedési szempontból kérdéskör tisztázása érdekében megkérdeztem a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Siófoki Rendőrörs vezetőjét, Kutasi Gábor Őrsparancsnok Urat. Az állásfoglalását a Balaton vonatkozásában kértem, de gondolom a HSZ országos rendelkezései más vizekre is érvényesek. A válaszból egyértelműen kiderül, hogy a kajak=csónak. Íme a válasz részletesen:

      Tisztelt Elnök Úr!

      Kérdésére tájékoztatom, hogy az érvényes rendelkezések – 2000. évi XLII. Tv. ; 57/ 2011 (XI.22.) NFMr.; 2/2000 KöViM r.-alapján a vízen való közlekedésre alkalmas evezővel hajtott eszközök alapvetően csónakok, függetlenül azok pontos kialakításától ( pl.: ladik, kenu, kajak stb.)

      Ezek alapján használatuk során alapvetően az 57/ 2011 (XI.22.) NFMr. (Hajózási szabályzat) rendelkezéseit kell ismerni, alkalmazni:

      – HSZ II.rész 3.03. cikk alapvető szabályok a csónakkal való közlekedés során
      – HSZ II.rész 4.05. cikk biztonsági követelmények, amelyek alól a 2/2000 KöViM r. a kajak, kenu kialakítású csónakokra felmentést ad, tehát nem kell rendelkeznie az ilyen csónaknak 30 cm biztonsági távolsággal, ami miatt a mentőmellényt folyamatosan kellene viselnie az úszni tudó legalább 14 éves személyeknek is
      – HSZ II. rész 4.07. cikk 1-3. és 5. pontok a csónak használata
      – HSZ II.rész 9.12. cikk 1-4. pontok –betartásuk, betartatásuk kiemeltem fontos
      – HSZ II.rész II-2. melléklet 2. pontban felsoroltakat kell minden esetben a csónakban/kajakban tartani, 3. pontja az evezős sportegyesületekre vonatkozik

      Csónak, eltérően a vízi sporteszköztől éjszaka is közlekedhet. Ilyen esetben annak vezetőjének kell gondoskodnia az éjszakai jelzésekről, azaz világításáról. Ha vezetője vesztegelni is akar megfelelő eszközzel kell rendelkeznie, ami lehet horgony, vagy súly.

      Természetesen a jogszabályok ismerik a vízi sporteszköz fogalmát is, a 2000. évi XLII. Tv. (Víziközlekedési törvény) 87.§ 44. pontja definiálja. Ellenőrzések, eljárások során azt tekintjük vízi sporteszköznek, aminek használója, első sorban a helyszínen igazolni tudja, hogy amivel közlekedik az egy vízi sporteszköz. Erre egy gyártó/forgalmazó által kiállított nyilatkozat, vagy igazolás szolgál, ami tartalmazza a vízi sporteszköz típusát és pontos leírását.

      Vízi sporteszköz használata során a fentiektől eltérő szabályokat (is) ismerni kell:

      – HSZ II. rész 3.03. cikk 12. pont szerint éjszaka és korlátozott látási viszonyok között nem közlekedhet
      – HSZ 4.07 cikk 3. pont alapján a vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni (folyamatosan, nem csak átmeneti jelleggel)
      – HSZ 4.13. cikk korlátozások vízi sporteszköz használata során

      Kérem a fentek tudomásulvételét, ismertetését.

      Tisztelettel:
      Kutasi Gábor r.őrgy.
      őrsparancsnok

      Siófok, 2014. december 11

      • Jajj, erről a hozzászólásról rendesen lemaradtam.

        Köszönöm a tájékoztatást!

        Ezek szerint a kajak is csónak és éjszaka is közlekedhet… reszkethetnek a harcsák jön a lopakodó. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s