Az ártéri maradékon csámcsogtam

Szeptember utolsó hétvégéjén belebújtam szexi combcsizmámba, majd az ártéri balinok és csukák nyomába eredtem. Térdig a vízigazban állva rendkívül jó móka pergetni, főleg úgy, ha ez a sűrű növény mindenkit távol tart a holtágtól.

Amíg ott voltam – 6:30 és 9:30 között – én voltam a holtág egyedüli csúcsragadozója. Fogtam balint, nem is egyet. Fogtam csukát, sőt csukákat, sokat. 68 centi volt a teteje, vagyis a hossza a legnagyobbnak. Na ez azért nem igaz, mert volt 75+os is horgomon, de az nem kívánt partra szállni és fotómodellé válni…

Másnap egész hadsereggel tértem vissza, mondhatni megtámadtuk a vizet; 6 pergető verette habosra, így már nem volt az igazi. Faterom, aki évente 2-szer perget, egyedi jerkelve-jigelős stílusát bevetve, 5 csukával csúnyán elkente a szánkat…

PS PS

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s