2011 november – III. rész

Régóta szemezgetek a Dabas mellett található Duna-Tisza csatorna és a Duna-völgyi főcsatorna találkozásánál található zsilip alvizével.

Sokszor tartottam már terepszemlét, szinte minden évszakban, így tisztában voltam vele, hogy nem szabad nagy fogásokra számítani. A csatornákat télen szinte teljesen leengedik, a 80 centis (néhol méteres) kristálytiszta vízzel borított részeken nagyon kevés hal marad. Október elején, még pezsgett az élet a csatornában és a partján is, a helyi srácok babahallal aprították a sügereket.

Azóta eltelt két nagyon hideg hét, a víz iszonyatosan lehűlt, halmozgást, vagy part szélén sütkérező csukát szinte egyáltalán nem látni.

 Az első

7.45-öt mutat a telefonom kijelzője. Előveszem a mini twistereket tartalmazó dobozomat, és egy klasszikus zöld flitteres 2”-es twistert csatolok a csukák miatt felkötött drótelőke végébe.

Az első dobást, a csatornán található egyetlen stégszerű tákolmányról, csak úgy vaktában eresztem meg. Rég nem volt már a kezemben a könnyű, kis sügeres pálcám, nehezen áll rá a kezem, de próbálom lassan, teljesen a fenéken, csak a tekerés sebességével játszva bukdácsoltatni twisteremet. Csalim közel jár, amikor észreveszem a mögötte kissé lemaradva közeledő 4-5 árnyat. A stég lábánál kicsit lassítok a tempón, tisztán látszik, hogy egy kisebb sügerekből álló csapat érdeklődik a twister iránt. Sajnos ütést nem kapok, ezért leteszem fenékre a twistert, erre 3 sügér kíváncsian megközelíti. Egy aprót pöccintek a lágy botspiccel, mire a legbátrabb sügér rögtön beszippantja a tápláléknak vélt csalimat. Zászlónyi kint lévő zsinórom végén, egyből kezembe repül a csíkos ragadozó. Ez nem semmi, új víz, egy dobás, egy hal. Túl szép.

Gyorsan csinálok pár képet, majd a stégtől kicsit távolabb eresztem vissza az első sügeret.

Sajnos hiába dobálok a környéken, még vagy negyed órát, nem találom meg újból a kis csapatot. Tovább állok.

Zsilip

Második célpont a pár méterrel arrébb található zsilip burványló alvize. A zsilip tövében méteres víz, kicsit távolabb már csak 60 centis és kristálytiszta, egyetlen halat sem látok benne.

A halat adó csalival kezdenék dobálni, de az erős sodrás a felszín közvetlen közelében tartja. Keresek egy nagyobb fejet, és kezembe akad egy sárga kopyto is. Most sem tudok ellenállni neki, felkapcsolom. Jól választok, mert első dobásra kapok egy ütést, majd egy darabig semmi. Sokadik dobásra megint ütés félúton, de nem akad. Pár hajtókarfordulat múlva azonban elnehezedik a spicc, majd hajlik utána az egész bot. A sodrásban erősen védekezik a gyönyörű sügér. 22 centis (farok nélkül), sötét színezetű egészséges példány.

Végigpróbálom másik 4 különböző színű, újonnan beszerzett kis kopytomat, de egy újabb ütésen kívül nem tudok mást felmutatni.

Híd

Elindulok a nagyobbik csatornán, a DTCS-n felfelé csukák reményében. Dobálok, csalit cserélek, dobálok, csalit cserélek, …sokáig semmi, mindössze néhány nagyon apró csukát látok a hínár szélén lesben állni. 10 óra körül érek el az első hídhoz. Alig, hogy közelebb megyek a vízhez, a 40 centis partszéli vízben meglátok egy legalább tíz főből álló sügércsapatot. Már a csalik között turkálok, amikor hatalmas fröcskölésbe kezdenek. Szó szerint megtámadnak egy „babahalrajt”. A kristálytiszta vízben csodálatos látványt nyújtanak a cikázó, megálló, majd újra támadó sügerek. Nem is dobok közéjük. A csata elég egyoldalú, így nem csoda, hogy gyorsan véget ér. Mindössze 4-5 sügér marad egy hínártisztáson, talán nekik nem sikerült- gondolom, és már dobom is eléjük az első sügért adó apró zöld twistert. Nagyon óvatosan csípkedik a csalit, izgalmassá téve a vadászatot. Sokadikra sikerül egyet fognom, de onnantól kezdve mindenféle csalira immunisan reagálnak. Békén is hagyom őket.

Kólás csuka

Újra a csukákat veszem üldözőbe, persze megint csak sikertelenül. A déli harangszó után nem sokkal kapom meg az első akciót egy kóla színű gumihalra. Kiemelés előtt közvetlenül csípi meg egy kisebb csuka a gumihalat, de bevágni sincs időm, olyan gyorsan fordul vissza, a gumihalam farkával a szájában. Csúnya amputálás volt, de legalább segített kiválasztani a halakat érdeklő csalit.

Eltelik újabb negyed óra kapás nélkül. Épp egy hínárcsomó felett emelem át a gumihalat, amikor majdnem felszínen kapok egy gyönyörű, fröcskölös kapást, de ez sem akad. Újabb dobás, újabb fröcskölős kapás, nem akad. Kiemelés előtt egy másik hínárcsomó alól is kirobban egy csuka mely ugyan kisebb,de mohóbb vagy egyszerűen csak precízebb szomszédjánál. Pár fotó, és mehet vissza a vízbe. Az előző támadót még megpróbálom becsapni, de többet nem mutatja magát.

2011. november 22.

Vége.

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s